|
 A legújabb kutatások szerint Kína ipari létesítményeiből és a közlekedéséből származó légszennyező anyagok jelentősen csökkentik a hegyvidékben lehulló csapadék mennyiségét.
Egy tanulmány szerint az egyre növekvő kínai légszennyezés erősödő viharokat eredményez a Csendes-óceánon. A Science című tudományos lap legfrissebb számában megjelent publikáció szerint ugyanennek a szennyezésnek a szárazföldön gyakorolt hatása teljesen más: a csapadék drasztikus csökkenését eredményezi.
A levegőben egyre növekvő mennyiségű kis méretű szennyező anyagok hatására a felhőképződés valójában felgyorsul, hiszen több kondenzációs mag van jelen, amelyen a levegő páratartalma kicsapódhat, viszont az esőképződéshez szükséges méretű esőcseppek vagy hópelyhek nem tudnak kialakulni. Ráadásul a kutatók szerint túl rövid életű felhőkről van szó, ami szintén gátolja, hogy csapadék képződhessen belőlük.  Kínai és izraeli kutatók többek között a 2060 méter magas Hua hegyen lévő meteorológiai állomás elmúlt ötven évre vonatkozó adatait elemezték, hogy megfigyeljék az összefüggést a légszennyezés és az ország belső területén jelentkező csapadékcsökkenés között.
Az adatok alapján megállapították, hogy az elmúlt ötven év során átlagosan mintegy húsz százalékkal csökkent a csapadék az ország belső területein. Ugyancsak jelentősen romlott a levegő átláthatósága.
„Az elmúlt évek során egyértelművé vált, hogy Délkelet-Ázsia rohamos ipari fejlődése tetemes mennyiségű szennyező anyagot juttat a levegőbe. A szakértők ezt „ázsiai barna felhőnek” hívják. Ezek a por, korom és egyéb szennyező anyagok nem csak az iparból, hanem a mezőgazdaságból és az egyre növekvő közúti közlekedésből származnak” – nyilatkozta a hírügynökségeknek Daniel Rosenfeld, a jeruzsálemi Hebrew Egyetem kutatója.
Korábban a kutatók azt gondolták, hogy a jelenség a csapadékképződés növekedését idézi elő, éppen a (fent említett) kondenzációs magvak mennyiségének növekedése miatt.
„Normális” körülmények között, ha hegy állja útját a nedves légtömegnek, a levegő felemelkedik, az így lehűlő levegőből pedig a felesleges nedvességtartalom csapadék formájában kihull.
A kutatók viszont most azt figyelték meg, hogyha nagyon szennyezett levegőről van szó, a nedvességtartalom nem tud kicsapódni és kihullani, így nem keletkezik eső.
„Az itt tapasztalt összefüggés a légszennyezettség növekedése és a csapadék csökkenése között a világ más területein, így többek között az Egyesült Államok nyugati térségében tapasztalt hasonló jelenségre is magyarázatul szolgálhat” – hangsúlyozta Rosenfeld. www.geographic.hu |
